Fekete-kéz 
(suttogó, sejtelmes hangon) 
Egy ember sétál hazafelé a munkájából, a százemeletes házban lakik, a századik emeleten. Az első emeleten tart, mikor hallja: -Fekete-kéz a híres gyilkos kiszabadult.- Gondolja, hogy úgyis elkapják, miért pont neki kellene izgulnia miatta. Felér a 10-re, mikor újra hallja: -Fekete-kéz a híres gyilkos a városban van.-Még mindig nyugodtan megy tovább, mintha nem hallott volna semmit. Már a 30-on jár, mikor megint meghallja a hangot: -Fekete-kéz a híres gyilkos az utcában van.- Most már kezd nagyon izgulni, gondolja jobb lesz, ha minél előbb fölér a lakásába. Az 50-en jár és újra meghallja: -Fekete-kéz a híres gyilkos a százemeletes házban van.- Most már nagyon fél, elkezd rohanni föl. A 100. emeleten újra meghallja: -Fekete-kéz a híres gyilkos fölszáguld a századik emeletre.- Gyorsan keresi a kulcsot, kinyitja az ajtót és bebújik az ágya alá. Ekkor újra meghallja a hangot: -Fekete-kéz a híres gyilkos az ajtód előtt áll.- Iszonyatosan fél, gondolja mostmár lesz ami lesz, vagy a Fekete-kéz öli meg, vagy ő őrül meg a félelemtől. Az ablakhoz rohan, kinyitja és kiugrik. Zuhanás közben még utoljára meghallja a hangot: -Na, gyerekek vége a ma esti rémtörténetnek! 
  
 Csipp-csöpp 
A kisfiú egyedül marad otthon a kutyájával, mert a szülei elutaztak. Ül az ágyán este, egyszercsak hallja: -csipp--csöpp. Az ágya alatt van a kutyája, letartja hozzá a kezét a kutya pedig megnyalja. Ki mászik az ágyából lemegy a konyhába és elzárja a csapot. Visszamegy lefekszik, de egyszercsak megint hallja: -csipp-csöpp. Lenyúl, a kutyája megint megnyalja a kezét. Ki megy a fürdőszobába és elzárja a csapot. Visszajön, leül az ágyára, de néhány perc múlva megint hallja, de most egyre gyorsabban: -csipp,csöpp,csipp,csöpp. Lenyújtja a kezét, a kutya megint megnyalja. Kimegy a folyosóra és megáll egy szekrény előtt, ahonann a legjobban hallja a csöpögést. Nagyon fél, de végül kinyitja az ajtaját. A kutyája fel van akasztva , anak csöpög a vére. Alá vérrel ez van felírva: -Na most nézd meg, kinyalta meg a kezed! 
Igaz történet!!
  
Sok-sok éve történt Skóciában. Egy fiatal házaspár, Duncan és Janet Baxter és két gyermekük egy öreg házba költöztek, nem messze Edinburghtól.  Egy nap, nem sokkal a költözésük után, Baxterék kutyája, Rex, vadul ugatni kezdett az ebédlőben. Mr. Baxter berohant a szobába megnézni, hogy mi történhetett. Rex a falra ugrált, mintha el akarna kapni valamit. Aztán a kutya eldőlt,s mozdulatlanul hevert a padlón. Mr. Baxter a falra nézett. Nem látott semmit.Abban a pillanatban valami nagyon-nagyon hideget érzett.Letérdelt Rexhez. Az eb halott volt. Ezután elkezdődött a tortúre. Minden éjszaka ugyanolyan volt. Először az ablak kicsapódott és az ajtók nyikorogni kezdtek. Majd egy borzalmas sikoly, utána egy férfi nevetése. Kegyetlen és szörnyű nevetés volt ez. Hamarosan a család egyetlen tagja sem bírt elaludni.  Egy este, amikor Mrs. Baxter hajat mosott a fürdőszobában, hirtelen jéghideg ujjak érintését érezte a vállán. A nő belenézett a tükörbe. Senki sem állt mögötte. Mrs. Baxter felsikított, lerohant az ebédlőbe, ahol meg is találta férjét. Mielőtt bármit elmesélhetett volna neki, minden lámpa lekapcsolódott, és a nő valami meleget és nedveset érzett az arcán. A lámpák újra felkapcsolódtak. Mrs. Baxter felnézett. A plafonon egy nagy, vörös folt éktelenkedett. Vér csöpögött le belőle. Baxterék másnap kiköltöztek a házból.  
***  
Tíz évvel később egy Andrew McStay nevű fiatal fiú, mesélt a barátainak a házról. -Több mint tíz éve üresen áll-újságolta- Az emberek szerint kísértetek laknak benne. De én nem hiszek a szellemekben! -Fogadok, hogy nem mernél ott tölteni egy éjszakát -felelte egyik barátja.  -De igenis mernék! Miért is ne? - vágott vissza Andrew.  -Akkor jó - válaszolt a barátja - 50 fontot teszek rá, hogy nem bírod ki!             Andrew habozott. Nem igazán akart a házban maradni, de nem akart gyávának tűnni barátai előtt.  -Rendben - szólt végül - Megteszem! És így történt, hogy Andrew McStay elment az öreg házba egy hideg téli estén.  
***  
Amikor Andrew belépett az ajtón, rá kellett jönnie, hogy nagyon sötét van. A fiú megpróbálta felkapcsolni a lámpát, de nem volt áram a házban. El akart menni, de nem akarta, hogy barátai kinevessék. Talált egy gyertyát, és meggyújtotta. Elsétált az ebédlőbe. A tekintete hosszasan elidőzött egy régi olajfestményen a falon. Amíg a képet nézte, felfedetett egy különös foltot a plafonon. Nem látta tökéletesen, ezért közelebb lépett, hogy jobban szemügyre vegye. Abban a pillanatban lépteket hallott az ajtó felől. Hirtelen egy émelyítő sikoly hangzott fel, amit egy férfi nevetése követett. Borzalmas nevetés volt. Andrewnak elakadt a lélegzete.  A fiú ki akart menekülni a szobából, de horrorisztikus módon zárva találta az ajtót! Andrew vissza akart fordulni, de mielőtt akár megmozdulhatott volna, jéghideg ujjak fonódtak össze a nyaka körül. Majd elsötétült előtte a világ.  
***  
Másnap reggel a barátai ájultan találták Andrew-t az ebédlő padlóján. Nagy horzsolások éktelenkedtek a nyakán és egész arca tele volt karmolásokkal. A fiú eszméletlen volt ugyan, de élt. A barátai azonnal az edinburghi kórházba vitték őt.  A következő huszonnégy órában Andrew még ájult maradt. Aztán egyszer csak lassan kinyíltak szemei. A doktor utasítása szerint még egy darabig ágyban kellett maradnia, és ki kellett pihennie magát. Még aznap a rendőrök meglátogatták Andrew-t a kórházban. Azt akarták tudni, hogy miért ment Andrew a házba, meddig maradt, és mi történt. Andrew mindent elmondott nekik, amit tudott.  Azon az estén két rendőr érkezett a házba. Egy rendőrkutya is volt velük. Körbenéztek. Amikor az ebédlőbe érkeztek, felfedezték az olajfestményt. A kutya hirtelen izgatott lett, és elkezdett ugrálni a falra. A rendőrök alaposan megnézték a falat, de nem találtak ott semmit. Akkor a kutya mérges ugatásba kezdett. Végül a rendőrök úgy döntöttek, hogy lyukat fúrnak a falba, hogy lássák, van-e valami érdekes a falban. Fél óra múlva egy elrejtett valamire bukkantak. A 'valami' egy hatalmas fémdoboz volt. A rendőrök felnyitották. A dobozban több száz aranypénzre akadtak.  
Nem éppen rémtörténet, de úgy kezdődik!:) 
Egyszer egy nőt éjszaka felhívnak.Egy ijesztő hang szól a telefonba:  -Én vagyok a véreskéz, s egy órára vagyok tőled.  Visszafekszik a nő, természetesen nem hisz a fenyegetésnek. 30 perc múlva csörög a telefon:  -Én vagyok a véreskéz, s már csak fél órányira  vagyok tőled!  15 perc múlva csörög a telefon: Egyre jobban fél, nem tudja, mit tegyen.  Hamarosan, cseng a kaputelefonja Most már megijed. Visszafekszik   -Én vagyok a véreskéz és már csak 15 percnyire vagyok tőled!              -Én vagyok a véreskéz!Kaphatok egy ragtapaszt??? 
Garantáltan félelmetes
  
Egy igen ijesztő történet!A hatás garantált!A nagy betűs szöveget erősebb hangnemben mondjátok!
  
Élt egyszer egy néni a sűrű erdő szélén, egyedül. Egyszer bekopogott hozzá egy kislány, és kért egy pohár vizet. A néni beszaladt a konyhába egy pohár vízért, de mire visszaért, a kislány eltűnt.A következő este is kopogtatott a kislány,de ugyanígy eltűnt, mire a néni visszaért kezében a vízzel. Másnap a néni elmegy a közeli boltba. A boltban a pult fölött meglátja annak a kislánynak a képét, aki a múlt éjjel vizet kért tőle. Megkérdezi hát az üzlet tulaját:  -Szép kislány!A maga gyermeke?  -Igen, az én kislányom.-mondja a tulaj - Sajnos 2 éve meghalt...  A néni hazamegy, s egy pohár vízzel várja a kislányt. Az jön is. Odadja a poharat és megkérdezi:  -Szellem vagy?  -IGEN!!! 
 Lehajott fejjel olvasd
  
A történetet lehajtott fejjel meséljétek, s csak a nagy betűs részt kiabáljátok!;)
  
Egy kisfiú egyedül van otthon este. Nézi a tévét, és látja, hogy elszabadult egy rab, akinek az ismertető jele, hogy mikor jár azt hallod:slissz-kopp, slissz-kopp. Ez azért van, mert az egyik lába fa. Egyszer csak azt hallja a kisfiú: slissz-kopp, slissz-kopp. "Á, csak képzelődöm" -gondolja. Ám megint hallja! Elindul felfelé a szobájába a lépcsőn, s megint hallja:slissz-kopp, slissz-kopp. Felmegy az emeletre, bemegy a szobájába.Ekkor ismét hallja:slissz-kopp, slissz-kopp. Bebújik az ágya alá, és csöndben figyel. Slissz-kopp, kinyílik az ajtó. Belép egy ember, slissz-kopp. Elindul az ágya felé, slissz-kopp. Benéz az ágy alá, és MEGÖLI A FIÚT! 
 Élt egyszer egy földműves, feleségével, két lányával. 
Egyik nap elment a pékségbe. A virágárus bódéja mellett haladt el, mint mindig. Most is megnézte a kínálatot, mint mindig. Egyszerre megakadt a tekintete. Egy csodaszép fekete rózsa volt, amilyet még sohasem látott. Azonnal kiment a fejéből a pékség: megvette a rózsát. 
Otthon a konyhaasztalra tette egy gyönyörű vázába. Az egész családja álmélkodott: a rózsa szinte megbabonázta őket.  
Aztán este lefeküdtek aludni. Sűrű, sötét felhők takarták el az eget, süvített a szél. A paraszt felriadt álmából. Különös zajokat hallott. Elhessegetett a fejéből minden rossz gondolatot. Hisz csak a szél rázza az ágakat.  
Reggel bement a legkisebb lánya szobájába.  
A kislánynak át volt vágva a torka. 
Szép, szomorú temetést rendeztek a lánynak. S a gyász kifejezéseként a földműves egy szál fekete rózsát vett az idős nénitől, a virágosbódéban.  
Otthon egy fekete abroszra helyezte, az abroszt a konyhaasztalra tette. 
Este lefeküdtek aludni. Szép, csendes este volt. A paraszt éjjel megint furcsa neszelket hallott. Reggel bement a nagyobbik lánya szobájába. 
A lánynak el volt metszve a torka. 
Szép, szomorú temetés. A gyászt egy éjfekete rózsa fejezte ki a konyhaasztalon. 
Mikor a gazda reggel felkelt, holtan találta a feleségét maga mellett. 
Temetés. 
Este egy fekete rózsát tett a gyász jelképeként az éjjeliszekrényre. És egy kést a párnája alá. 
Tiszta volt az ég, a telihold fénye besütött az ablakon. A neszekre a paraszt kinyitotta a szemét. 
Egy kéz nyúlt ki a rózsából. A kézben egy tőr méretű tövis. 
Az ember nem tétovázott: egy mozdulattal levágta a kezet. Velőtrázó sikoly töltötte be a kis szobát. Süket csönd maradt utána. 
Reggel az ember a pékség felé tartott. A virágosbódé mellett haladt el, mint mindig. 
A virágárusnak hiányzott az egyik keze. 
 |